Negyven kalandra éhes lovassys és négy bátor kísérőjük indult el a húsvéti szünet utáni kedden Pozsony-Brno-Prága útvonalon Drezdán és Potsdamon keresztül Berlinbe. Az első napi utazás fáradalmait a drezdai szállás elfoglalása után a belvárosban tett séta során sikerült kipihenni: a csoport kívül és belül megcsodálhatta az újjáépített Frauenkirche monumentális épületét, gyönyörködhetett a szász választófejedelmek nagyvonalú világi és egyházi épületeiben (Semperoper, Residenzschloss, Szentháromság katedrális), szabadon felfedezhette a Zwinger kertjét és teraszait, majd a közös sétát folytatva láthatta, mivé lett a szocialista korszakhoz köthető Prager Straße Németország boldog egyesítése után. Akinek ennyi pihenés sem volt elég, a szálláson elköltött svédasztalos vacsora után Schultz Zoltán igazgató úr és Márkus tanár úr kíséretében esti séta keretében ismét felidézhette a nap benyomásait. A 19 vállalkozó szellemű lovassys az Elba hídján is átkelve, a folyó túlpartjáról csodálhatta meg esti kivilágításban a történelmi belváros tornyait, a reneszánsz és barokk stílusú belváros harmonikus egységét.
Másnap Drezdából az út Potsdamba vezetett, ahol a pályaudvarról indulva a belvárosban mindenki a saját tempójában megnézhette a birodalmi építészet jegyeit is magán viselő Nikolaikirche-t, a csoport Horváth Katalin tanárnő vezetésével érintette a Holländisches Viertelt, végigsétált a város előkelő sétányán (Hegelallee), majd részben közösen, részben egyénileg felfedezhettük a Sanssouci parkot és gyönyörködhettünk (kívülről) a kastély Versailles-t idéző pompájában. Felkerestük Cecilienhof-ot is, ahol a tó festői környezetében dr. Oroszné dr. Takács Katalin tanárnő idegenvezetéssel egybekötött rögtönzött és rövid, de lényegre törő történelemórát tartott a potsdami szerződésről és következményeiről. Ezután Berlinbe indultunk, ahol a belvárosi szállás elfoglalása után foglalt időpontra érkeztünk a Deutschlandmuseumba. Itt interaktív kiállítás nyújtott igazán élvezetes módon átfogó képet Németország történelméről angol és német nyelven. Ezt követően az Olympiastadionhoz utaztunk metróval, ahol igazgató úr tartott ismertetőt a stadionnak a politikai és sportbeli szerepéről. A belvárosba visszatérve a Sony Center lokáljaiban kedv szerint másodszori vacsorára kerülhetett sor. Aki pedig még este tízkor sem érezte magát fáradtnak (21 diáknak volt még kilométerhiánya), gyalog vághatott neki igazgató úr és Márkus tanár úr kíséretében a bő egyórás sétának, amelynek során az esti homályban kísérteties Holokauszt-emlékművet, a pompázatosan kivilágított Brandenburger Tor-t érintve az Unter den Linden sugárút mentén érkezhetett vissza a szálláshelyre.
A harmadik napot teljes egészében Berlin látnivalóra szenteltük Horváth Katalin tanárnő vezetésére, tapasztalataira és városismeretére hagyatkozva. A fagypont közeli hőmérséklet és a szeles idő sem riasztotta el a lovassysokat: helyi járattal eljutottunk a Kurfürstendammhoz, ahol balszerencsénkre az egyébként sok érdekességet kínáló Vilmos császár emléktemplomát zárva találtuk. Onnan visszajőve a belvárosba angol vagy német audiós idegenvezetéssel nézhettük meg belülről is a Reichstag épületét, amelynek kupolájából remek kilátás nyílott az egész városra. A különleges térélményt kínáló Holokauszt-emlékművet mindenki saját ritmusában nézhette meg és megtapasztalhatta, milyen módon hat mind fizikailag, mind mentálisan a modern szobrászat a látogatóra. Innen kellemes tempóban átmentünk a Checkpoint Charlie szabadtéri fotókiállításához, amely hatásosan közvetítette a kettéosztott Berlin történelmi és hétköznapi abszurditását. A nagyméretű Gendarmenmarktra érve a német és a francia dóm közötti különbségen gondolkodhattunk, majd a délelőtti sétánk az Alexanderplatz-on található fényképezési pontnál, a Weltzeituhr-nál végződött. Rövid ebédszünetet követően végigsétáltunk az Unter den Linden-en a Brandenburgi kapuig, ahol metróra szállva és részben gyalog eljutottunk a Futurium kiállítótérhez. Itt rendkívül érdekes interaktív kiállításon próbálhatták ki az érdeklődők, milyen létet kínálhat a jövő építészetileg, technikailag, környezetileg, egészségileg, mentálisan. Berlini felfedező túránk még az estébe hajlóan sem ért véget: a nagyvárosi tömegközlekedés nyújtotta pihenést kihasználva eljutottunk az East Side Galery szabadtéri képzőművészeti kiállításhoz, amely mintegy másfél kilométer hosszan mutatja be nemzetközi (köztük magyar) kortárs alkotók falfestményein keresztül, hogyan hatott rájuk gondolatilag és művészileg a berlini fal mint politikai, fizikai, történelmi és hétköznapi valóság. Este kilenc óra tájban indult vissza a csapat a szállásra, de egy átszállóponton 22 lelkes és érdeklődő diák igazgató úr és Márkus tanár úr kíséretében a történelmi Berlin keleti kapujához, az Odera menti Frankfurt irányában álló Frankfurter Tor állomásig metrózott. Az állomás területét elhagyva a 150 éves török uralmon némi elégtételt véve a maroknyi lovassys igazgató úrral történt rövid stratégiai megbeszélés után rögtön megrohamozott, meghódított és kifosztott egy török kebabost, így esélyt sem hagyott másnak, hogy éljen a lokál élelmiszerkínálatával. Az erőgyűjtés után a csoport a szocialista városépítés szovjet mintáját követő, nagyvonalú tereket előnyben részesítő Karl Marx Allee-n haladva bő egyórás séta után ért vissza a szállásra.
A negyedik napon a hazaindulást követően a busszal német területen haladva a fáradtság és a sok élmény kiütéses győzelmet aratott a diákokon. Prága mellett egy bevásárló központban elfogyasztott ebéd és szabadidő után a csoport biztonságban és teljes megelégedéssel érkezett vissza Veszprémbe.
Köszönet illeti Horváth Katalin tanárnő gondos, körültekintő, minden szempontot figyelembe vevő, helyzetekhez alkalmazkodó, rugalmas szervezését, amelynek köszönhetően a csoport tartalmas és emlékezetes napokat tölthetett Németországban.
A beszámolót készítette: Márkus Csaba tanár úr.
