MTA Alumni program a Lovassyban

Az MTA Alumni Program keretében 2025. május 7-én tartott előadást Veszprémben a Lovassy László Gimnáziumban dr. Abonyi János a Pannon Egyetem (8200 Veszprém, Egyetem utca 10.) rektora. Az előadásának címe: A termelékenységet és az életminőséget javító emberközpontú mesterséges intelligencia volt. Az előadáson az iskola 9/NY – 11. évfolyamos diákjai vettek részt.

Az előadás érintette azt a folyamatot, amely a ma használatos mesterséges intelligencia modellek kialakulásáig vezetett, a nagy nyelvi modellek, mint pl. a ChatGPT megjelenése előtt. Szóba kerültek a mesterséges neurális hálózatok, az optimális megoldáskeresés, a mélytanulás, az ipar 4.0, az adatmennyiségek. Viszonyunk az MI térnyeréséhez, féljünk vagy inkább lehetőséget kell lássunk benne? Hogyan és mire használjuk, milyen kompetenciákra van szükség a sikeres használathoz. Mi a különbség a gyenge és az erős MI rendszerek között. Milyenek a ma domináló rendszerek és milyen irányú elmozdulások vannak kilátásban.

Szó esett az emberközpontúságról, mint az MI fejlesztésének és alkalmazásának kulcsáról, az ember és az MI közötti szinergia megteremtéséről, hogy ne versenytársként, hanem együttműködő partnerként tekintsünk ezekre a rendszerekre. Felmerült a kérdés: képes-e az MI kreatív lenni?

Jobban fogunk-e élni az MI-nek köszönhetően? Hogyan járulhat hozzá a mesterséges intelligencia a GDP növekedéséhez, a termelékenység növeléséhez és az egészségügy, oktatás vagy közlekedés fejlesztéséhez. Az MI csökkenti vagy növeli a távolságot a termelékenységben a különböző fejlettségű országok között? Együtt jár-e a gazdasági növekedés az emberek jövedelmének, az emberi jólétnek hasonló mértékű növekedésével? Jobb lesz-e az életminőségünk? Milyen életstratégiára van szükségünk az elkövetkező időszakban?

Az előadó a diákokat is megszólította, hogy nyilvánítsanak véleményt, sikeresen hívta fel a figyelmüket az előadás beharangozójában megfogalmazott, nem egyértelműen megválaszolható, már a fentiekben is érintett kérdésekre:

De vajon a növekvő termelékenység automatikusan jobb életminőséget is jelent? Nem biztos. A GDP nőhet úgy is, hogy közben a társadalom egy része kimarad az előnyökből, vagy a környezet látja kárát. Az igazi kérdés: hogyan lehet az MI-t úgy használni, hogy ne csak kevesek profitáljanak belőle, hanem a közjó is nyerjen? Emberközpontú fejlesztés, fenntarthatóság, társadalmi igazságosság? Ezek nem idealista lózungok, hanem a digitális korszak legfontosabb kihívásai. Mert végső soron nem az MI fogja eldönteni, milyen jövőben élünk, hanem az, hogy mi mit kezdünk vele.

Schultz Zoltán, a Lovassy László Gimnázium igazgatója

Iskolánkban, a Lovassy László Gimnáziumban 2025. május 7-én, szerdán, az évről éve megrendezett pályaorientációs nap keretein belül az MTA Alumni Programban részt vevő kutatók közül többen is előadást tartottak. Ennek a programnak köszönhetően érkezett hozzánk Prof. Dr. Albert Fruzsina szociológus, hálózatkutató is, aki jelenleg a Semmelweis Egyetem (H – 1085 Budapest, Üllői út 26.) tanára, emellett pedig iskolánk öregdiákja, veszprémi lakos.

Előadása a Kapcsolataink hálójában címet viselte, és azt járta körbe, mivel foglalkozik egy szociológus (szemben egy pszichológussal), miért érdemes egy az emberi kapcsolatokat kutatni, milyen jelentőségük van ezeknek az egyén és a társadalom szempontjából.

Sok-sok közérthető példán és ábrán keresztül bevezette a diákokat a kapcsolati hálók tudományos megközelítésének világába: az egyént körülvevő hálók lehetséges szerkezeteibe, az ebből levonható következtetésekbe. Körüljárta a kapcsolati tőke fogalmát, vagyis azt, milyen előnyökkel járhat egy kiterjedt kapcsolati háló, milyen forrásokat biztosíthat az egyén számára.

Nagy hangsúlyt kaptak a diákokat személyesen is érintő témakörök: terítékre került, mire szolgálhat egy osztályban egy szociometriai vizsgálat elvégzése és elemzése, hogyan állítható ez a közösség szolgálatába, illetve, hogy milyen jelentőséggel bír a fiatalok életében az egyik legfontosabb emberi kapcsolat: a barátság. Szó esett a barátságok válságáról is, amely a mai fiatal generációban újként felmerülő jelenség.

Az előadás interaktív jellege miatt vált a diákok számára még inkább élvezetessé és érdekessé: először bátortalanul, majd egyre többen és egyre magabiztosabban osztották meg gondolataikat a felmerülő kérdésekről, vettek részt a közös gondolkodásban. Dr. Albert Fruzsina rendkívül közvetlen, kedves kommunikációjával, érdekes és a diákokat érzelmileg is bevonó kérdéseivel hamar elérte, hogy előadása párbeszéddé alakuljon.

Az előadás 90 perce alatt mindannyian bepillantást nyerhettünk egy, a diákok által kevésbé ismert, mégis, számukra is igen érdekes kérdéseket feszegető tudományág kutatási területeibe. A résztvevők az új ismeretek mellett élményekkel is gazdagodtak, látókörük bővült, és ki tudja, talán van közöttük, aki az első lökést kapta meg későbbi tudományos pályája felé.

Szegediné Tóth Zsuzsa Veronika, középiskola tanár

Az előadás áttekintette az 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetéhez kapcsolódó nemzeti mítoszokat és legendákat. A következők kerültek elő:

1. Petőfi Sándor 1848. március 15-én a Nemzeti Múzeum lépcsőjén elmondta Nemzeti dalt- ez nem valószínű. Utalt azokra a forrásokra, melyek ezt a legendát kialakították.
2. Josip Jellačić horvát bán 1848. szeptember 29-én megszegte a pákozdi csatát követő háromnapos fegyverszünet feltételeit. Eleve létszámfölényben volt az ellenség.
3. Az sem igazolható, hogy a Windisch-Grätz tábornagy által az 1849. február 26-27-i kápolnai csata után a császárnak küldött túlzó hadijelentés befolyásolta volna az 1849. március 4-i ołmützi oktrojált alkotmány kiadását. Mivel az már valójában elkészült a csata előtt. A „..Lázadó csordákat szétvertem..” jelentés sem igazolható ezzel kapcsolatban,
4. Ugyanígy tévedés az, hogy I. Ferenc József 1849. május 21-én, hálából a katonai segítségnyújtásért, Varsóban kezet csókolt volna I. Miklós orosz cárnak. Túl nagy gesztus lett volna.
5. Petőfi szibériai deportálásával kapcsolatos alaptalan a feltételezés, hisz mint a forrásokból kiderült, az oroszok nem vittek hadifoglyokat, sőt céljuk volt, hogy a lázadóktól megszabaduljanak, nehogy oroszhont is esetleg fenyegessék a nézeteik. Ráadásul a feltételezett Petőfi csontvázról kiderült, hogy valószínű női csontokat találtak.
6. Az pedig a forrásokból kiderült, kizárt1848-49 szabadkőműves világösszeesküvésként értelmezzük. Az előadó ezt is jól alátámasztottam

Az előadás során érintette a történészek kutatómunkáját, valamint kiemelte, hogy minden forrást alapos kritikával kell kezelni, valamint a tények megállapításához több éves kutatómunka, források összevetése szükséges. Valamint ez sem lehet 100%-ig biztos, hisz mindig kerülnek napvilágra új források.

A hallgatóság figyelmét végig fenntartó, élvezetes előadás emelte az esemény színvonalát.

Bereginé Simon Ágnes, történelem-földrajz munkaközösség-vezető