A Veszprémi Lovassy és volt Piarista Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Köre

Szeretettel és tisztelettel köszöntjük a bemutatkozó oldalunkon!

A Baráti Kör címe:
A Veszprémi Lovassy és volt Piarista Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Köre
8200 Veszprém, Cserhát ltp. 11.

A Baráti Kör bankszámla száma:
11748007-20043544

A Baráti Kör email címe:
oregdiak@mail.lovassy.hu

Kérjük válasszon a  fenti menüpontok közül!

A Veszprémi Lovassy és volt Piarista Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Körének története

Előzmények

Az 1711. évben létrejött Veszprémi Kegyestanítórendi Gimnázium alapítása 275. évfordulójának megünneplésére 1985. évben provizórikus terveket fogalmaztak meg a volt veszprémi piarista öregdiákok, amelynek megvalósításához partnereket kerestek.
Mindenekelőtt felvették a kapcsolatot az 1948-ban államosított tanintézmény jogutódjával: a Lovassy László Gimnázium akkori vezetésével, élén Knoll János igazgató úrral.
Ő egyetértett elképzeléseikkel és így vele együtt keresték fel Budapesten Jelenits István akkori piarista rendfőnököt. Jelenits atya támogatásáról biztosította őket és elfogadta veszprémi jogutód iskolának a Lovassy László Gimnáziumot; miután Knoll János igazgató úr előtte kijelentette, hogy felvállalják a mintegy 240 éves veszprémi piarista múltat jogelődjüknek.

Ezek után beindultak a konkrét szervezőmunkák, amelyeknek nehézségeiről, problémáiról (elsősorban a helyi pártszervezetek kisstílű akadékoskodásáról) – részletesebben a “Jubileumi memorandum, avagy mi történt a kulisszák mögött 1986-ban” c. írásban olvashatunk.
Ami ebből kimaradt az többek között pl. olyan gond volt, hogy az ünnepségi gondolatokhoz felsőbb szinten pozitíve hozzáálló, sőt a rendezvényeket azután engedélyező Gyuricza László megyei MSZMP elsőtitkárnak nem tudtuk bemutatni az 1711-es iskolaalapításról (néhai Volkra Ottó veszprémi püspök által latin nyelven megíratott) rendelkező egykorú okiratot. Ugyanis azt Veszprémben a püspöki levéltárban nem tudták fellelni, miért is félévvel halasztanunk kellett az ünnepségek időpontjának kitűzését. Ám szerencsére a budapesti központi piarista levéltárban az alapítólevél hiteles másolatát megtalálták, így a jubileum állami elismerése elől is elhárultak az akadályok.

Ezt követően, az 1986. szeptember 12-14. közötti napokra meghirdetett ünnepségsorozat pénzügyi alapjait is létre kellett hozni, melyeket különböző állami vállalatoktól, mezőgazdasági termelőszövetkezetekről és tanácsi szervektől teremtettünk elő.
Ezen támogatások közül kiemelkedő az akkori Megyei Tanács által rendelkezésre bocsátott kb. 1,2 millió Ft pénzalap, amelyből pl. a Lovassy Gimnázium új épületének környezetét tettük rendbe (a korábbi drótkerítés helyett betonalapú, acél zártszelvényes bekerítést eszközölve és kellő parkosítást is végeztetve!), hogy az ünnepségek külső helyszínei is színvonalasak legyenek.

Az előkészületekhez tartozó, hatalmas munkaráfordítást igénylő feladat volt annak a közel 300 oldalas, múltfeltáró és jelent bemutató, nívós jubileumi emlékkönyvnek az összeállítása (és a helyi cenzúrázást kikerülő, budapesti nyomdai engedélyeztetése), illetve 1000 példányos megjelentetése; amivel az ünnepségek idejére elkészültünk. Ez oly annyira sikerkönyv lett, hogy ma már csak archív példányokkal rendelkezünk.

A rendezvényekre látványos kiállítással, részben iskolatörténeti, részben egykori diákok képzőművészeti alkotásait felmutató jelleggel is kirukkoltak az öregdiákok, vagy az új gimnázium tanári kara és tanulói.

Egyesületünk megalakulása és tevékenysége 2000-ig

A jubileumi rendezvényekről, illetve konkrétan az elsőnapi eseményekről, az ott elhangzott beszédekről később egy külön kiadványt jelentettünk meg. (Megjegyezzük, hogy az ünnepi közgyűlésen, osztályképviseleti alapon mintegy 500 főnyi öregdiák és akkori tanuló; tanár vagy vendég vett részt szeptember 12-én az új iskolában. A várbeli öreg gimnázium udvarán, épületében vagy az utcán tartott ünnepségen és szerény fogadáson pedig közel 1000 személy jelent meg!)
A második napon különféle nívós előadások hangzottak el tudós diáktársak részéről, meghatározott szekciókban – az új gimnázium épületében napközben. Ezeket a VVE aulahelyiségében hangversennyel egybekötött műsoros est követte, amelyet a Lovassy Gimnázium akkori ének- és zenekara, valamint híres öregdiák előadóművészei szereplésével hallgattak meg a résztvevők.

Az Öregdiák Baráti Kör megalakulására 1986. szeptember 14-én szintén az egyetemi aulában került sor, melynek lefolyását, az ott megnyitóbeszédként elhangzottakat itt olvashatja el.
Az akkor elfogadott első alapszabály szövegét archiváltuk; az időközben módosított un. “Új alapszabály”-unk 1989-es közgyűlésünk után lett a Veszprém Megyei Bíróságon bemutatva, ahol Pk. 70.284/1989. sz. alatt ismételten nyilvántartásba vettek bennünket; megjelölve az egyesületi képviseletünkre jogosult vezetőségi tagjainkat.
Ekkor még különböző funkciókra osztott, ún. munkabizottságokat is létrehoztunk, miután sok nyugdíjas jelentkezett meghatározott feladatok elvégzésére. Ezen bizottságok több éven át, kb. 1994-es közgyűlésünkig hellyel-közzel működtek, de nagyon szétaprózták ill. nem tették könnyen átláthatóvá a munkatervek végrehajtását; így megszűntek.
Viszont a kezdeti években megalakult egyesületünk budapesti tagozata (a fővárosban élő sok öregdiákunkra tekintettel), ami nagyon életképesnek bizonyult és ott rendszeresen nagy létszámú résztvevő látogatta és látogatja ma is – a minden hó 2. hétfői összejöveteleket (helyszíne: a VIII. ker. Szentkirály utcai “Spartacus” étterem).

Ezután a csendes gyarapodás évei következtek, amikor többek között elhatároztuk – eleinte provizórikus, majd fix rovatokra osztott – évenként kiadandó ún.“Tájékoztató” egyesületi füzetecske nyomdailag elõállított rendszeresítését. Ennek elsõ példányai 1988-ban jelentek meg, és pl. az 1989. évi számban a borítólapon közöltük, hogy taglétszámunk már 269 fõ. 
Közben mind Budapesten, mind Veszprémben eleinte sűrített előadások, vitaindító – diákéveinkre visszaemlékező beszélgetések tarkították az összejöveteleket, de ezek később lanyhultak és a “ki legyen a következő előadó, vagy ki vállal ilyent” neuralgikus problémakörré váltak.
Ez alól kivétel talán az 1992. évi (a piaristák történelmi Magyarországon történt letelepedése 350. évfordulójának tiszteletére rendezett!) “Piarista nap” volt Veszprémben, ami nagyobb létszámú öregdiákot vonzott, és azon a mai tanulóifjúság is képviseltette magát.

Élénkülés következett be 1995-ben, amikor egyrészt a Lovassyban tervezett iskolatörténeti kiállítás megrendezésének elmaradása miatt, a várbeli piarista templomot szemeltük ki állandó kiállítások helyszínének.
Másrészt ennek kezdeti sikerén felbuzdulva 1996. évben az országos oktatási, valamint az 1100 éves millecentenáriumi jubileum pályázati rendszerébe bekapcsolódva, a várbeli kiállítást országos jelentőségűvé bővítettük és az elnyert támogatási pénzek felhasználásával megszerveztük, illetve lebonyolítottuk a “Piaristák Magyarországon” c. rendezvénysorozatot.
A várbeli nyári kiállítás 3 évig volt nyitva és sikerére jellemző, hogy ezen idő alatt mintegy 30 ezer személy tekintette meg; s annak anyagát többnyelvű emlékkönyvben is megörökítettük.
Az érdeklődést fokozta, hogy 1998-1999. évben az 1848/49-es szabadságharc 150. évfordulójára emlékezvén, a várbeli kiállítás anyagát 2 óriás tablóval egészítettük ki. (“Piarista tanárok… illetve piarista diákok az 1848/49-es szab. harcban”!)
Ezen kiemelkedő jubileummal összefüggésben végül egy emlékfüzetet is megjelentettünk.
Megjegyzendő, hogy várbeli kiállításunk anyagát 1999-ben Debrecenbe szállítottuk át, és ott szintén iskolatörténeti kiállításhoz használták fel a Kossuth Lajos Tudományegyetem aulájában, melynek rendezésébe besegítettünk.

Ezen idő alatt a Lovassy Gimnáziumban is felgyorsultak az események és a várbeli időszakos kiállítás átváltásaként közös lépéseket tettünk egy állandó iskolatörténeti kiállítás megvalósítása irányába, valamint a kiemelkedő tanáregyéniségek emlékét megörökítő emlékfal létesítésére.
Ennek keretében – főleg Homonnai tanár úr kitartó tevékenysége eredményeként – egyfelől létrejött a Lovassy Gimnázium első emeleti térségében a ma is látható iskolatörténeti kiállítás; másfelől évenkénti ismétlődésben 1997-2000 között itt a gimnázium vezetésével együttműködve felavattuk 4 tanár (sorrendben Hungler József, Brusznyai Árpád, Harmath István és Mihályi Károly) emléktábláját.

Más vonatkozású rendezvényeink közé sorolhatjuk még az 1950-es évekig a várbeli gimnázium vidéki tanulóinak konviktusi vagy kollégiumi elhelyezését szolgáló “Davidikum fiúnevelő intézet” múltjának felelevenítését.
A 200 éves múltú intézmény – az alapító szándéka szerint először árvaházi célra épült és a XIX. század végén már voltak a piarista gimnáziumba járó fizetéses növendékeik, de főként 1920 után fogadott ilyeneket falai közé, amikor anyagi alapjaikat elvesztvén a diákok által fizetett díjakból tartották fenn magukat.
Az egykori davidisták első találkozóját 1997-ben, a másodikat pedig 2000-ben szerveztük meg, s ez utóbbi alkalomra egy emlékfüzetet adtunk ki.

Ezen időszak külső rendezvényei közé tartoznak a rendszerváltás után szervezett “Brusznyai-emlékestek” a Veszprémi Egyetemen, amelyek a megyeszékhely rangos eseményei sorába emelkedtek. Ehhez mind a Lovassy Gimnázium, mind egyesületünk szerény segítséget ad.

2000 utáni cselekedeteink és a “jövőkép”…

Az új évezredben egyik fontos eseményként említhetjük meg baráti körünk életében: az 1994-es felhívás óta halasztott II. világháborús hősi emléktábla és a vonatkozó ünnepély megvalósításának ügyét.
A szocialista időkben háborús bűnösnek nyilvánított hadi és más tanár, illetve diákáldozatokra most lehetett méltóképpen emlékezni; s így került sor 2001. év végén ünnepélyes egyesületi, iskolai, egyházi, katonai és önkormányzati részvétel mellett, a várbani volt öreg gimnázium épületében levő I. világháborús márványtábla mellé egy újabb emléktábla elhelyezésére, illetve felavatására. A nagyszabású rendezvényt bemutató program leírása itt olvasható.

A Piarista Diákszövetséggel együttműködve, az ő eredeti elképzelésük átalakításával rendszeresítettük 2002. évtől kezdve az ún. “Matura-emléklap”-okat, amelyeket először piarista változatban; majd 2003. évtől már lovassys változatban is sikerült – veszprémi emblémával nyomdailag előállíttatni.
Ezeket adományozzuk a kerek évfordulós (25, 50, 60, 65 és 70 éves) érettségi találkozókon, vagy küldjük ki postán (betegség stb. miatt) öregdiák tagtársainknak. Megjegyzendő, hogy nem egyesületi diáktársak azt önköltségi áron megvásárolhatják. Az emléklapnak döntően nagy sikere volt, őszinte örömöt szereztünk vele öregdiákjainknak.

2000. évtől kezdve társ-szervi kapcsolatot létesítettünk a kolozsvári piarista öregdiákok baráti körével, amelynek keretében oda-vissza kisebb programokat bonyolítottunk le és ez a kapcsolat (a Veszprémben élő erdélyi öregdiák társakon keresztül) azóta is élő, illetve folyamatos.

2003-2005 között újabb két emlékkönyvet jelentettünk meg: “Alma Mater a veszprémi várban” és “Piarista mozaikok – tanárok, tanítványok” címmel, amelynek címlapját a 14. sz. mellékleteken mutatjuk be.

2004. év végén megtartottuk újabb egyesületi közgyűlésünket, amikor a vezetőségbe nagyobb arányban vontunk be új erőket, növelve a lovassys öregdiákok létszámát is elnökségünkben. Ezzel a fiatalítás irányában is lépést tettünk, a baráti kör folytonossága illetve jövőnk érdekében.

Ugyanis figyelmeztető a korösszetétel, illetve az, hogy egyesületünk megalakulása óta 2005 év végéig 138 főnyi döntően piarista öregdiák halálozott el tagságunkból, ami több mint fele az 1989. évi taglétszámunknak. Viszont életképességünket igazolja: új belépőkkel oly annyira sikerült pótolni a kieséseket, hogy tagnyilvántartásunk fizető tagként 235 főt, pártoló tagként pedig 68 személyt tüntet fel, ami együttvéve több mint 300 főt jelent.

Újabb emléktábla avatásra is sor került 2004. évben, amikor a várbeli piarista templomban egyik amerikai diáktársunk szentelte fel néhai Kincs Lajos piarista tanár emléktábláját. És hasonló eseményt 2006. évben is tervezünk, ugyanis volt tanítványai felvetésére születésének 85. évfordulóján f. év október végén szándékozunk felavatni a Lovassy László Gimnáziumban néhai Horváth Géza lovassys tanár emléktábláját – az iskola vezetésével közösen.

Megemlítendő még, hogy mind Budapesten, mind Veszprémben évente 2-3 nívós előadást, vagy videós vetítést rendezünk öregdiák társainknak, amelyek elsősorban a közös iskolánkból kikerült, volt piarista vagy lovassys diákból a világban, vagy hazánkban híressé lett személyiségek pályafutásáról szólnak.

Ezen rendezvényeket vagy az évente megjelenő “Tájékoztató” füzetecskénkben hirdetjük meg, vagy azokról a minden hó első hétfői veszprémi, illetve a második hétfői budapesti összejövetelen értesülhetnek egyesületi tagjaink.

Kedves lovassys diáktársak!

A leírtakból megítélhetitek, hogy értékes egyesületi múltat, vagy örökséget hagynak rátok a piarista öregdiákok. Vegyétek át tõlünk folyamatosan a “staféta-botot”, ápoljátok közös múltunkat, fejlesszétek tovább – új ötletekkel eddigi egyesületi munkánkat, ne hagyjátok kárba veszni elért eredményeinket.
A sorra kerülõ közgyűléseinken már meghatározónak kell lenni a lovassys öregdiákok arányának, mind a tagságban, mind a vezetőségben, de az operatív feladatok elvégzésének felvállalásában is.

A következő évtized távlati tervei közé javasoljuk felvenni a következőket: 
A kiemelkedő életpályát befutó, hazai vagy nemzetközi sikereket felmutató egykori lovassys diákokról információs anyagokat kellene összegyűjteni és azokról a feltehetően hasonló formában továbbra is megjelenő egyesületi kiadványokban kellene megemlékezni. Ezen egyéneket folyamatosan meg kellene nyerni, hogy iskolavárosuk különbözõ helyszínein, vagy pályaorientációs célzattal volt gimnáziumukban tartsanak előadásokat munkájuk, sikereik bemutatására.
¢ Meg kellene teremteni (ahogy eddig a piarista öregdiákok tették) annak anyagi alapjait, hogy a jövőben a tehetősebb, volt lovassys öregdiákok adományából lehessen fedezni az egyesületi kiadványok megjelentetését. Ezen juttatásokat, vagy támogatásokat a mai adórendszerben előnyösebb lenne a Lovassy Gimnázium alapítványi számláján koncentrálni és ott elkülönítetten biztosítani a felhasználását.
¢ Hozzatok létre “ifjúsági-tagozatot” – quasi egyesületünk előszobájaként, a tőlünk szemléletben, stílusban más életvitelű mai lovassys fiatalokból, vagy a közép-korosztálybeli lovassys öregdiákokból; ami nekünk nem sikerült.
Bár publikált info-anyagaink alapján van olyan Lovassyban végzett osztály, akik közel 50 db “Ezüst Matura” lap adományozását kérték tőlünk – érettségi találkozójukra!

Befejezésül: ameddig élünk, segíteni fogjuk, vagy figyelemmel kísérjük munkátokat és szívélyesen köszöntjük meglevő tagságunk mellett a várományos tagokat, vagy az egyesületünk iránt érdeklődőket.

A Veszprémi Lovassy és volt Piarista Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Körének alapszabálya

A “Veszprémi Lovassy és volt Piarista Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Köre” Egyesület a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 3:63 – 3:87 §-ai alapján, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról és a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) előírásaira figyelemmel Alapszabályát az alapítás óta bekövetkezett változásokkal egységes szerkezetbe foglalta, az alábbiak szerint:

I. Az Egyesület

– Az Egyesület neve: “ Veszprémi Lovassy és volt Piarista Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Köre” Egyesület
– Rövid név: Öregdiák Baráti Kör Egyesület
– Alapítás időpontja: 1986. szeptember 14. Bírósági nyilvántartásba vétel sorszáma: 284. A Veszprém Megyei Bíróság PK. 70284/1989/11.284 számú végzésével
– Az Egyesület fő tevékenysége: kultúra, hagyományőrzés, közösségépítés, iskolatörténet, iskolamúzeum
– Székhelye: 8200 Veszprém, Cserhát ltp. 11. 
– Az Egyesület működési területe: Veszprém város és vonzáskörzetének területe, illetve több településre (Budapest is) kiterjedő – területi,
– Az Egyesület a tagok közös, tartós, a jelen alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy, civil szervezet. 
– Statisztikai számjel: 22450-19
– Adószám: 19256883-1-19

II. Az Egyesület céljai és feladatai

1. Az Egyesület célja: Az „Öregdiák Baráti Kör Egyesület” az 1711-ben alapított Veszprémi Piarista Gimnázium és jogutódja a Lovassy László Gimnázium hagyományainak ápolása, történetének kutatása, az iskola szellemi kisugárzásának megőrzése, megtartása érdekében alakult meg. Célja, hogy az egykori és a jelenlegi tanárok és diákok közötti kapcsolat megtartásához, erősítéséhez, a közöttük meglévő együttműködés fejlesztéséhez szervezeti keretet biztosítson.
2. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, és tőlük nem kap. Országgyűlési képviselő-jelöltet nem állít, nem támogat, továbbá semminemű pártpolitikai tevékenységben nem vesz részt.
3. Az Egyesület feladatai:
a.) Közreműködik az iskola történetének feltárásában, az iskola, annak tanárai és diákjai szakmai – közéleti tevékenységét és annak eredményeit dokumentáló iskolamúzeum kialakításában és fejlesztésében.
b.) A jelenlegi és az egykori tanárok, diákok közötti emberi, szakmai, közösségi kapcsolatépítés tereinek, szervezetének és módszereinek kialakítása, az ebben történő közreműködés. Ebben a körben különösen a művészi és szakmai rendezvények (ismeretterjesztő és szakmai – tudományos előadások) előkészítése, szervezése, rendszeres és jubileumi – alkalmi kiadványok összeállítása, szerkesztése, kiadása, terjesztése. 
c.) A közösségépítés terén feladata rendszeres, klubjellegű találkozók vagy eseményekhez kapcsolódó rendezvények szervezése, illetve csatlakozás más szervezetek rendezvényeihez.
d.) Közreműködés a város és a megye művészeti és tudományos közéletének jelentős eseményeinek előkészítésében és szervezésében. 
e.) Az Egyesület elősegíti az iskola nevelési, oktatási, kulturális, közművelődési és más feladatainak teljesítését a Gimnázium vezetésével történő megegyezés alapján (tagjainak közreműködésével, tájékoztató anyagok összeállításával, előadások tartásával, pályázatok, ösztöndíjak, jutalmak stb. révén).
f.) A rászoruló idős tanárok, diáktársak támogatása.
g.) Az Egyesület közreműködik az iskola hagyományait megjelenítő épületek, emléktáblák, szobrok, síremlékek gondozásában, ápolásában, a kegyelet és a megemlékezés fenntartásában tagságának tevékeny közreműködésével.
h./ Az Egyesület feladatainak teljesítése során együttműködik a tevékenységi körét érintő fel-
adatokat ellátó intézményekkel, önkormányzati és állami szervekkel, civil szervezetekkel, elsősorban a Lovassy László Gimnáziummal és a Magyar Piarista Diákszövetséggel.

III. A tagsági viszony formái, keletkezése

1. Az Egyesület (Baráti Kör) tagjai: az egyesületnek rendes és különleges jogállású tagjai lehetnek. A különleges jogállású tagok a tiszteletbeli és a pártoló tagok. 
a.) Az Egyesület rendes tagja (a továbbiakban: tagja) lehet minden olyan nagykorú magyar és külföldi állampolgár, aki az iskola tanára vagy diákja volt (illetőleg az iskolának jelenleg is tanára), ha önként, írásban kéri a felvételét az Egyesületbe, az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el, a tagdíjat rendszeresen megfizeti, és tevékenyen részt vesz az Egyesület munkájában. A (rendes) tag részt vesz az Egyesület közgyűlésén, szavazati joggal rendelkezik, bármely tisztségre jelölhető és megválasztható. 
b.) A tag felvételéről az elnökség dönt. Ennek eredményéről az elnök értesíti a jelöltet. Elutasító határozat esetén a kérelmező, a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül fellebbezéssel fordulhat a Közgyűléshez. A fellebbezésről a soron következő Közgyűlésen kell határozatot hozni. Erre az érintettet meg kell hívni, lehetőséget biztosítva számára, hogy érveit szóban is előterjessze.
c.) Pártoló tag az lehet, aki – függetlenül attól, hogy az iskola diákja, tanára volt-e – rendszeres adományaival, támogatásaival és munkájával segíti a Baráti Kör célkitűzéseinek a megvalósulását, pártoló tagi jogállásának megállapítását írásban kéri az Egyesülettől, vagy elfogadja ennek a részére történt felajánlását, továbbá az Alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. A pártoló tagság kérdésében az Egyesület elnöksége dönt. A pártoló tag tagdíjat nem fizet, Egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vesz részt, vezető tisztségviselővé nem választható. Pártoló tag jogi személy is lehet. 
d.) Tiszteletbeli tag lehet az a köztiszteletben álló, (többnyire) idős személy – függetlenül attól, hogy az iskola diákja, tanára volt-e – akinek az Egyesületért, az iskoláért végzett munkáját az egyesület vezetőségének vagy bármely tagjának javaslata alapján a közgyűlés ezzel ismeri el, és elfogadja a tiszteletbeli tagságot. A tiszteletbeli tag tagdíjat nem fizet, az Egyesület szerveinek ülésén tanácskozási joggal vesz részt, vezető tisztségviselővé nem választható. 
e.) A tagsági, tiszteletbeli tagsági, illetve a pártoló tagsági jogviszony a tag kérésére bármikor megváltoztatható, döntést a rendes tagfelvételi eljárás és feltételek szerint kell hozni. A tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak.

2. A tagok jogai, kötelezettségei, tagsági viszony megszűnése: 
a.) Az egyesületi tag jogai
– Az egyesület tagja jogosult az egyesület tevékenységében részt venni. 
– Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik, kivéve, az alapszabálynak a pártoló tagokra, tiszteletbeli tagokra vonatkozó előírásait.
– A tagok helyi, települési, vagy szakmai alapon szerveződő tagozatotokat hozhatnak létre.
– A tag tagsági jogait csak személyesen gyakorolhatja. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők. 
– A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
– Az Egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az Egyesület működését érintő alapvető kérdésekről rendelkezni jogosult Közgyűlés döntéshozatalában. Szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőül bármelyik tag megválasztható.
b.) A tagok kötelezettségei
– Az egyesület tagja köteles a tagdíjat megfizetni, továbbá az Egyesület céljainak megvalósítására irányuló munkában személyesen közreműködni, 
– A tag köteles a Baráti Kör alapszabályának, más belső szabályzatainak rendelkezéseit, illetve a közgyűlés, az elnökség határozatait betartani, azok előírásai szerint eljárni.
– Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
c.) A tagsági jogviszony megszűnése: A tagsági jogviszony megszűnik
– a tag kilépésével,
– a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával, 
– a tag kizárásával, 
– a tag halálával, vagy jogutód nélküli megszűnésével (jogi személy pártoló tag esetében),
– az egyesület jogutód nélküli megszűnésével.
d.) Kilépés:
– A tag tagsági jogviszonyát az egyesület elnökéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
e.) A tagsági jogviszony Egyesület általi felmondása
– Ha az egyesület tagja alapszabály szerinti tagdíjfizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és ezt a kötelezettségét az erre vonatkozó írásbeli felszólítást követő 30 napon belül nem tejesítette, az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja.
– A felmondásról az egyesület elnöksége dönt 3/4-es többséggel.
f.) A tag kizárása
– A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő, az Egyesület céljait veszélyeztető magatartása esetén az elnökség – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. Az eljárásban a tag számára biztosítani kell a vonatkozó iratokba történő betekintés jogát, érveinek, bizonyítékainak, védekezése előterjesztésének lehetőségét írásban és élőszóban egyaránt. 
– A tag kizárásáról az Elnökség 3/4-es többséggel hozhat határozatot. 
g.) Eljárás felmondás, kizárás esetében
– A tagsági jogviszony felmondását, a tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a felmondás, a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az előbbiek szerinti határozatot a taggal közölni kell, írásban, és olyan módon, amelyből kétséget kizáróan megállapítható, hogy a tag a határozatot mikor vette át. 
– A kizárást, a tagsági viszony felmondását kimondó határozat ellen, annak átvételét követő 30 napon belül az egyesület Közgyűléséhez címzett fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést az Elnöknek kell átadni oly módon, amelyből kétséget kizáróan megállapítható az átadás ténye és időpontja. A Közgyűlés az ügyben a soron következő, rendes ülésén dönt. A közgyűlésen, a döntést megelőzően biztosítani kell a tag számára a védekezés bizonyítékai előterjesztésének lehetőségét.

IV. Az Egyesület szervezete és működése

1. Az Egyesület szervei: 
– a Közgyűlés, amely lehet rendes közgyűlés vagy rendkívüli közgyűlés 
– az Elnökség, 
– a Felügyelő Bizottság, 
– a települési, helyi, szakmai tagozatok,

2. A közgyűlés

Az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amelyet a tagok közössége alkot.

a.) A tag jogosult a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni. A közgyűlésen, a tagokon és az ügyvezetésen kívül a közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
b.) A „rendes” közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az elnök hívja össze, 8 nappal tervezett időpont előtt, írásos meghívónak a tagok részére történő átadásával, postázásával vagy elektronikus úton való elküldésével. 
c.) A meghívónak tartalmaznia kell: az Egyesület nevét és székhelyét, a közgyűlés helyét és időpontját, valamint az összes tárgyalandó napirendi pontot, továbbá a közgyűlés esetleges határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyét és időpontját. A meghívóban külön fel kell hívni a tagok figyelmét arra, hogy a megismételt közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A megismételt közgyűlésen csak az eredeti, a meghívóban közölt napirendekben lehet határozatot hozni.
d.) A közgyűlési meghívó kézbesítését követő három napon belül a tagok és az Egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől kérhetik a napirend kiegészítését, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítése tárgyában a közgyűlést összehívó szerv, vagy személy jogosult dönteni. Ha a közgyűlés összehívója a kérelemről nem dönt, vagy a napirend kiegészítését elutasítja, akkor a közgyűlés a napirendre vonatkozó döntés meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítése tárgyában. 
e.) A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szabályszerűen összehívott tagságból 50 % + 1 fő jelen van. 
f.) „Rendkívüli” közgyűlést kell összehívni a „b). és c.)”pontokban rögzített eljárásrend szerint, ha azt a bíróság elrendeli, vagy a Felügyelő Bizottság indítványozza, illetve ha a tagok egyharmada azt az ok és a cél megjelölésével kezdeményezi, továbbá, ha
– az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi, vagy 
– az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásait azok esedékessége időpontjában kiegyenlíteni, vagy, ha az Egyesület céljainak elérése veszélybe került. 
g./ Határozathozatal:
– A közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza, de a közgyűlésen megjelent tagok legalább 20 %-ának erre irányuló javaslata esetén titkos szavazást kell elrendelni. 
– A közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítő(k) személyéről, valamint a napirend kiegészítésének tárgyában.
– Az egyesület alapszabályának megállapításához, módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. 
– Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
– A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
h./ A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
– az alapszabály megállapítása és módosítása, 
– az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása,
– a vezető tisztségviselők, az elnök és az elnökség tagjainak (elnök és további négy elnökségi tag) megválasztása, visszahívása,
– a jelölőbizottság és a szavazatszámlálók megválasztása,
– a Felügyelőbizottság elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívásuk,
– az éves költségvetés és munkaterv elfogadása,
– a tagok által fizetendő tagdíj megállapítása,
– az éves beszámoló – ezen belül az elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása, amely tartalmazza
– a mérleget (egyszerűsített mérleget), és annak mellékleteit, így különösen:
– az eredmény kimutatást (eredmény levezetést),
– a kiegészítő mellékletet (a támogatások, adományok felhasználásáról),
– a beszámolási évben végzett főbb tevékenységeket és programokat,
– a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, továbbá amit a hatályos jogszabályok előírnak.
– az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek közeli hozzátartozójával köt, továbbá az olyan szerződések előzetes jóváhagyása, amelyeknek a jelentősége ezt megkívánja, illetve meghaladják az éves költségvetés által biztosított kereteket,
– a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,
– az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, illetve szétválásának a kimondása,
– civil szervezetek szövetségébe történő belépés, az onnan történő kilépés kimondása, 
– belső szabályzat elfogadása, módosítása,
– a tiszteletbeli tagok megválasztása, a tiszteletbeli tagsági viszony megszűnésének megállapítása. 
3. Az Elnökség: Az Egyesület ügyvezetését 5 tagú elnökség látja el.
A vezető tisztségviselők: az Egyesület elnöke és az elnökség négy tagja, akiket a Közgyűlés választ meg. Az Egyesület törvényes képviselője az elnök. Képviseleti jogát akadályoztatása esetén – írásbeli nyilatkozattal – a vezetőség bármely tagjára átruházhatja. Az elnökségi tagok feladataikat egymás között megosztva végzik.

Az Elnökség tagjai:
Imre Frigyesné, elnök, 8200 Veszprém, Cholnoky u.32/c, anyja neve: Szlávik Mária,
Farkas Béla, 8200 Veszprém,Stadion u. 24/A. Fsz. 1.
Lechner László,1022 Budapest, Rókushegyi lépcső 8/B,
Pálffy Zoltán, 8200 Veszprém, Török Ignác u. 18/B,
Dr. Strenner Zoltán 8200 Veszprém, Stadion u. 23.fsz.1

a.) Az elnök az Egyesület működését és gazdálkodását – az alapszabály, a közgyűlés és a vezetőség határozatainak megfelelően – személyes felelősséggel irányítja. Tevékenységéről az elnökséggel rendszeresen köteles konzultációt folytatni. Jogosult minden olyan ügyben önállóan eljárni, amelyet jogszabály, az alapszabály nem utal a közgyűlés vagy az elnökség kizárólagos hatáskörébe. Az egyesület elnöke egyben az elnökség elnöke is.
b.) A vezető tisztségviselők tevékenységüket társadalmi munkában látják el, a feladatok ellátásáért anyagi juttatásban nem részesülnek. Elszámolás alapján költségtérítésben részesülhetnek (pl. útiköltség, telefon).
c.) Elnökség:
– Az Egyesület közgyűlése nyílt szavazással, 5 éves időtartamra 5 tagú elnökséget választ, amelynek élén az Egyesület elnöke áll.
– Az Elnökség az alapszabályban meghatározott keretek között, valamint a közgyűlés határozatainak megfelelően szervezi és irányítja az Egyesület működését és gazdálkodását, figyelemmel az éves munkaterv és a költségvetés közgyűlés által jóváhagyott előirányzataira.
– Dönt mindazon ügyekben, amelyeket az alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. 
– Határozatai ellen a közgyűléshez lehet fellebbezni. 
– Az elnökség tagjai, a közgyűlési, az elnökségi határozatoknak megfelelően, az egymásközti munkamegosztás, illetve az elnök feladat-meghatározása szerint önállóan végzik feladataikat. Erről számot adnak a közgyűlésnek, illetve az elnökségnek.
– Az elnökség dönt a tagfelvételi kérelmekről, illetve állapítja meg a tagság megszűnését, határoz a tagsági viszony felmondásáról, és szükség esetén dönt a tag kizárásáról.
– Az elnökség dönt a pártoló tagsági viszony létesítéséről, annak esetleges megszűnéséről, javaslatot tesz a közgyűlésnek a tiszteletbeli tagok személyére. 
– Az elnökség tudomásul veszi a helyi tagozat megalakulását, ezt jegyzőkönyvben rögzíti, a soron következő közgyűlést erről tájékoztatja. Elősegíti, támogatja a tagozatok működését.
– Az elnökség elkészíti és a közgyűlés elé terjeszti a beszámolót és annak mellékleteit, részletes tájékoztatást ad a szakmai munkáról, az egyesületi célok megvalósulásáról. Gondoskodik a közgyűlés által elfogadott beszámoló, annak kötelező mellékletei, valamint a kapcsolódó anyagok közzétételéről a Lovassy László gimnázium honlapján.
– Előkészíti a közgyűléseket, amelynek összehívásáról az elnökség döntése, illetve a IV./2./f.) pontban foglaltak alapján az elnök gondoskodik. 
– Az elnökség szükség szerint, de évente legalább négy alkalommal ülésezik, tagjait az elnök hívja össze, 8 nappal a tervezett időpont előtt, írásban, vagy e-mail útján a napirendi pontok közlésével. Ezek az ülések nyilvánosak, azokon a vezetőségi tagok mellett az Egyesület tagjai és meghívottak is részt vehetnek. Zárt ülés is tartható, ha a nyilvánosság személyiségi jogokat vagy üzleti érdekeket sértene. 
– Az elnökségi ülés akkor határozatképes, ha azon a legalább 3 fő jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivétel nélkül tekintettel van a közgyűlésen elfogadott határozatokra. A jóváhagyott költségvetés és a munkaterv betartásával, azok keretein belül önállóan intézkedik. 
– Az elnökség határozatait írásba kell foglalni (jegyzőkönyv), azokat az elnök írásban közli az érintettekkel, illetve szükség szerint közzéteszi a Lovassy László gimnázium honlapján. 
– Az elnök köteles vezetni a határozatok könyvét, amely tartalmazza a közgyűlés és a vezetőség határozatait is. Az Egyesületnek olyan nyilvántartást kell a határozatokról vezetnie, amelyből világosan megállapítható a vezető szerv döntéseinek tartalma, időpontja, annak hatálya és abból egyértelműen kiderül a döntést támogatók és az azt ellenzők számaránya. 
– A határozatok könyvébe, valamint az egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba – előzetes bejelentés alapján, az ok és a cél egyidejű megjelölésével – bárki betekintést nyerhet és arról, saját költségére másolatot készíthet. 
d.) Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás
– határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával,
– megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével,
– visszahívással,
– lemondással,
– a vezető tisztségviselő halálával,
– a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,
– a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
– A vezető tisztségviselő megbízatásáról a Közgyűléshez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

3.) Felügyelő Bizottság:
Három főből álló felügyelő szerv (amely áll az elnökből és két tagból), akiket a Közgyűlés választ meg 5 éves időtartamra. A Felügyelő Bizottság tagjai a Felügyelő Bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Felügyelő Bizottság tagjai az Egyesület ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
A Felügyelő Bizottság tagjai: 
Dr Varga Miklós elnök, 8200 Veszprém, Batthyány u.19/D, I.em.5. (an: Varga Mária),
Lechner Pál 8200 Veszprém, Lóczy L. u.36/C, fsz.1.
Dr Sebestyén Béla, 8200 Veszprém, Kiskőrösi u. 56.

A Bizottság ellenőrzi a Baráti Kör alapszabályszerű működését és a gazdálkodását. 
A Felügyelő Bizottság elnöke (vagy megbízottja) az elnökség ülésein tanácskozási joggal vesz részt. Indítványára az elnökség köteles a közgyűlést 30 napon belül összehívni.
A Felügyelő Bizottság akkor határozatképes, ha legalább két tagja az ülésen jelen van. Határozatait szóbeli előterjesztés alapján hozza. Jogerős határozathoz a résztvevők több mint 50 %-ának szavazata szükséges. 
A Felügyelő Bizottság elkészíti saját működési szabályzatát, mely alapján munkáját végzi.

A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.
Nem lehet az Egyesület Felügyelő Bizottságának elnöke, tagjai:
– akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn,
– aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője
– az Egyesülettel e megbízatásán kívüli, más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másként nem rendelkezik, 
– a szervezet cél szerinti juttatásaiból részesül – kivéve a bárki által igénybe vehető, nem pénzbeli szolgáltatásokat és a civil szervezet által tagjainak, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást,
– a fent nevezett személyek közeli hozzátartozói. 
3. Helyi, települési, szakmai tagozat
– Az Egyesület székhelyétől távol, más településen élő egyesületi tagok helyi, települési tagozatot hozhatnak létre, legalább három fő közös elhatározásával (ilyen tagozat jelenleg Veszprémben és Budapesten működik).
– Ugyanilyen tagozatot hozhatnak létre az azonos érdeklődési körű vagy az azonos, illetve rokon szakmát művelő egyesületi tagok is.
– A helyi és a szakmai tagozatok tagjai a saját lakóhelyük környezetében az egyesületi célok megvalósítása érdekében tevékenykednek.
– A helyi tagozat megalakulását az elnökségnek kell bejelenteni, önálló költségvetésük nincsen, ugyanakkor lehetőségük van közös álláspont kialakítására bármely ügyben, amelyről az elnökséget, a közgyűlést tájékoztatják.
– A helyi, szakmai tagozatok önálló programokat, összejöveteleket szervezhetnek, amelyet az éves költségvetés keretei között a közgyűlés, az elnökség anyagilag is támogathat.
– A tagozatok munkáját az egyik, ezzel a feladattal megbízott elnökségi tag koordinálja.

V. Az Egyesület képviselete:

Az Egyesületet az elnök önállóan képviseli. Az elnök akadályoztatása esetén, írásbeli meghatalmazása alapján más elnökségi tag is eljárhat. 
Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezésre három fő jogosult: az elnök, valamint a vezetőség által meghatalmazott egy vezetőségi tag, valamint a közgyűlés által megválasztott gazdasági ügyintéző. Közülük bármely két fő együttes aláírása szükséges és elégséges.

VI. Az Egyesület gazdálkodása:

1.) Gazdálkodás: Az Egyesület a jelen Alapszabályában meghatározott cél megvalósítása érdekében a vagyonával önállóan gazdálkodik, a tartozásaiért a saját vagyonával felel. Az Egyesület tagjai, a tagdíj megfizetésén túl a szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.
Az Egyesület céljainak megvalósítása és gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében cél szerinti tevékenysége bevételein túl adományokat gyűjthet, gazdasági vállalkozási tevékenységet is folytathat. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak alapvető céljainak megvalósítását nem veszélyeztetve végezhet. Az Egyesület vagyona elsősorban a tagok által fizetett tagdíjakból, jogi és magánszemélyek felajánlásából, hozzájárulásaiból képződik. A tagdíj minimális mértékét a rendes évi közgyűlés határozza meg, ez jelenleg 1000 Ft/év/fő.
Az egyesület a céljának megfelelően használhatja a vagyonát, a gazdálkodása során elért eredményt nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat. Gazdálkodási eredményét a cél szerinti tevékenysége érdekében kell felhasználnia. Hitelt csak olyan módon vehet fel, és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását, feltéve, hogy a hitel felvételéhez a Közgyűlés előzetesen hozzájárult. Az Egyesület elnökének és vezetőségének feladata a működőképesség fenntartása, az ennek érdekében meghozandó intézkedések meghozatala, illetve azok kezdeményezése, közgyűlés elé terjesztése.
2.) Az egyesület bevételei:
a.) Cél szerinti tevékenység bevételei:
– tagdíj, tagi befizetések,
– magánszemélyektől, más szervezetektől kapott adományok. Az adománygyűjtés során a vonatkozó jogszabályi előírásokat be kell tartani. 
– támogatások, beleértve a költségvetési támogatásokat is,
– pályázati támogatások, 
– az SzJA 1 %-ának felajánlásából származó bevételek,
– közszolgáltatási szerződések teljesítéséből származó bevételek,
– befektetési tevékenységből származó bevételek,
– egyéb bevételek.
b.) Vállalkozási tevékenység bevételei:
– szolgáltatás nyújtásából származó bevételek,
– egyéb vállalkozási bevételek.

3.) Az egyesület kiadásai:
– az alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek, ráfordítások, 
– a gazdasági vállalkozási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó kiadások,
– az Egyesület működési költségei, 
– az immateriális javak, tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása,
– egyéb költségek, cél szerinti, illetve gazdasági – vállalkozási tevékenységhez való kapcsolódás szerinti bontásban.

4.) Könyvvezetés: 
A cél szerinti és a vállalkozási tevékenységek bevételeit, kiadásait elkülönítetten kell nyilvántartani a vonatkozó számviteli előírásoknak megfelelően. Az Egyesület egyszeres könyvvitelt vezet, bevételeit, kiadásait naplófőkönyvben tartja nyilván, számadásait, beszámolóját az erre vonatkozó szabályok szerint állítja össze és teszi közzé. 
A könyvvezetéssel összefüggő feladatok ellátására a Közgyűlés gazdasági ügyintézőt választ.

VII. Összeférhetetlenség:

Az Egyesület vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának elnöke, tagja az a nagykorú személy lehet, akinek a cselekvőképességét az e tevékenység ellátásához szükséges körben nem korlátozták. 
A vezető tisztségviselő feladatait személyesen köteles ellátni.
Nem lehet az egyesület vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja, elnöke az:
– aki büntetett előéletű, illetve akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesül,
– akit e foglalkozás gyakorlásától jogerősen eltiltottak. Az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
– Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
– „Nem lehet a felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben korlátozták. Nem lehet a fb. tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.” /Ptk.3:26.par. 2.bek./
– A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, ha ilyen tisztséget egyidejűleg más szervezetnél is betölt. 
– A döntéshozó szerv (közgyűlés), valamint az ügyvezető szerv (az elnökség) határozathozatalában nem vehet részt az a tag, illetve az a tisztségviselő, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján:
– kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,
– bármilyen más előnyben részesül,
– a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt,
– aki ellen a határozat alapján pert kell indítani, 
– aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll, vagy aki a döntésben egyébként személyesen érdekelt.
Nem minősül előnynek a szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás. 

VIII. Záró rendelkezések: 

1.) Az Egyesület megszűnik, ha
– a közgyűlés döntése alapján más egyesülettel egyesül vagy szétválik (jogutódlással), a közgyűlés a megszűnéséről dönt (jogutód nélküli megszűnés), vagy 
– az arra jogosult szerv megszünteti.
– Megszűnik az egyesület akkor is, ha tagjainak létszáma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. 
2.) Az Egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az egyesület céljával megegyező, ahhoz hasonló cél megvalósítására létrejött civil szervezetnek kell átadni. Ez a szervezet a „Lovassy Alapítvány a Jövőért” nevű alapítvány. /8200. Veszprém, Cserhát 11, adószáma: 19263580-1-19 ,nyilvántartási száma: 
19-01-0000268/
3.) Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, és a civil szervezetek támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, ezek keretei között a Közgyűlés bármely kérdésben határozatot hozhat. 
Jelen alapszabályt a “Veszprémi Lovassy és Volt Piarista Gimnázium Öregdiákjainak Baráti Köre”Egyesület a 2015. június 01-én megtartott közgyűlése a 21./2015. (VI. 01.) számú határozatával elfogadta.

Veszprém, 2015. június 01. 

Imre Frigyesné
elnök

Beszámolók és kiadványok

A 2018-as év tájékoztatója

A 2018-as év beszámolója

A 2017-es év tájékoztatója

A 2017-es év beszámolója

A 2016-os év tájékoztatója

A 2016-os év beszámolója

A 2015-ös év tájékoztatója

A 2015-ös év beszámolója

Share This