Identitásunk nemzeti és európai vonatkozásaival foglalkozik iskolánk egyik Erasmus+ csoportja, amely 2022. február 14-e és 23-a között Csehországban és Szlovákiában vett részt projektmunkában.

A csoportot 10. B-sek alkották, akik a média szerepével foglalkoztak (angolul), emellett természetesen sok úti élménnyel lettek gazdagabbak.

A diákok napi beszámolóját Nagy Cecilia tanárnő fűzte egybe.

Fényképek

Erasmus projekt (Magyarország-Csehország-Szlovákia-Németország) élménybeszámoló

 A Lovassy László Gimnázium 10 tanulója és 2 tanára vett részt a 2022. február 14-23-a közötti Erasmus-kapcsolaton. A projektbe 4 ország küldöttsége kapcsolódott be: csehek, szlovákok, németek és a magyarok.

A tíz nap alatt két országban jártunk, a csehek és a szlovákok fogadtak minket, a németekkel online módon tartottuk a napi kapcsolatot.

„Az indulás napján mindenki izgatottan érkezett meg reggel az iskola elé. Hatórás utazás után érkeztünk meg busszal a cseh szállásra, Blanskóba, majd lepakolás után a szlovák diákokkal együtt mentünk a fogadó iskolába, Rájec-Jestrebíbe. Ismerkedés után rögtön el is kezdődött a projektmunka 1. feladata” – Taubert Ábris.

A köszöntés, bemutatkozás, ismerkedés után kezdődött meg az aznapi feladat. A diákok média témában kaptak előzetes feladatokat. A hétfő délutáni 3 órás projektmunka során a csoportok bemutatták egymásnak, hogy az országok hogyan jelennek meg a többi ország médiájában. Bár a projekt kétnyelvű, a legtöbben angolul adtak elő. A kommunikáció nem okozott problémát, a szeptemberi veszprémi projekthétről már ismerték egymást a résztvevők. A csehek barátságosan fogadtak bennünket: otthonos a légkör, a gyerekek papucsban vannak, a technikai felszereltségük irigylésre méltó.

Kedden fél 6-kor kelt a csapat és vonattal indultunk Prága felé. 3 órás utazás után be is vettük Csehország fővárosát.

Szuhánszki Emma élménybeszámolója: „Amikor megérkeztünk, napos idő fogadott minket. Az első látványosság a prágai vár volt, ahová egy nagyon hosszú lépcsősor vezetett fel. A vár középkori stílusban volt berendezve, ami múzeumként szolgál. Középkori páncélzatokat, fegyvereket, öltözetet nézhettünk meg, majd félve léptünk be a várbörtönbe, kínzókamrába is. Ebéd után hajókáztunk a Moldva folyón, ahol meleg teát és édességet szolgáltak fel nekünk. Utunk a város főteréhez vezetett és megcsodálhattuk a minden órában ismétlődő órajátékot. Mindenki beszerezte a szuveníreket és végül a hosszú hazaút után még egy rövid kártyajátékra is volt időnk.”

Szerdán sportolással kezdődött a nap. A diákok reggeli után felhúzták a korcsolyát.

„A reggeli tornát a jégen kezdtük és egy órát korcsolyázhattunk a szállóhoz tartozó jégpályán. A délelőtt hátralevő részét az iskolában töltöttük és a 2. projektfeladatot dolgoztuk fel: összehasonlítottuk, milyen influencereket követnek a fiatalok. Délután a rájeci polgármester asszony köszöntött minket, majd a kaméliás házat és a város kastélyát néztük meg. A nap végén befejeztük az iskolai feladatot és visszaérve a szállásra, vacsora után már izgatottan vártuk a másnapi Brno kirándulást.”- emlékezett vissza Gerhardt Emese.

Brno városát csoportokban fedezte fel a társaság, kapott térkép alapján járhatták be a várost. Délután Spilberk várába is felmásztunk, ahol koszorút helyeztünk el az egykor ott raboskodó Lovassy László emlékére. Szabó Áron és Fóris Hanna így látta az utolsó napokat Csehországban: „A péntek és a szombat gyorsan telt a cseheknél. A Punkva barlang óriási élmény volt mindenki számára, ahol a gyönyörű cseppkövek után a szűk folyosó végén a „rejtélyes szigeten” találtuk magunkat. A projekt befejezése után szabad programot kaptunk és közösen bowlingoztunk. Jókedvűen és élményekkel tele zártuk a csehországi hetet. Szombaton délután bepakoltunk és új úticélunk felé vettük az irányt, a szlovák Tvrdosín városába költöztünk. A 3 órás út festői tájon, havas hegyek között vezetett, csak ámuldoztunk, hogy mesébe illő téli vidéken utazunk keresztül.”

Talán a vasárnap volt a legtöbb érzelmet kiváltó városlátogatás. Nehéz szívvel, gyomorszorító érzéssel szállt ki a buszból a csapat Auschwitz bejáratánál. Heizer Nóra is nehezen tudta szavakba önteni a látottakat, érzéseit.

„Előzetes ismereteim alapján kicsit féltem, hogy mit fogok „kapni” a helytől. Kavarogtak bennem a nehéz gondolatok, mikor az idegenvezetőnk elmesélte, hogy ott állunk, ott sétálunk, ahol 430ezer magyar vesztette életét. A sok ruha, táska, szemüveg, haj és cipő, kis gyerekcipő látványa mind a szívünkig hatolt. Ezután Birkenaut is megnéztük, mélyen megrendültünk, amikor ott álltunk a síneken, körülöttünk a sok barakk.”

Az érzelmileg megterhelő és hideg nap végén Krakkóra is maradt egy rövid idő. A város főterét, a Posztóházat és a Wawelt is láthattuk.

Kiss Gabriella az utolsó előtti napot mesélte el: „A helyi iskola körbejárása után, elbúcsúzva Ferótól, az ékszerteknőstől és a gimnázium madárpókjától, Árva vára felé vettük az irányt. A sziklaszirtre épült erődítmény legtetejéig rengeteg lépcső vezetett fel, de megmászva azokat, gyönyörű kilátás tárult elénk. Végül Dolny Kubinban a faragott szobrokkal, festményekkel és modern alkotásokkal teli galériát is végigjártuk. Este a vasútállomáson otthon érezhettük magunkat, mert fél óra késés után érkezett meg a vonatunk, de a vacsora így sokkal jobban esett.”

Az utolsó kirándulás napján hófehér tájra és hóesésre ébredt a magyar, cseh, szlovák diáksereg. A Skanzenben hamar elrepült az idő, miközben a diákok a népismeret-órán tanultakat elevenítették fel.

„A Skanzenben az órán tanultak elevenedtek meg előttünk, majd zenés, táncos előadással vártak minket. Közeli hüttében kaptunk tipikus szlovák ebédet (káposztaleves hússal, kolbásszal, krumplival és juhtúrós sztrapacska). Délután izgalmas barlangtúrán vettünk részt, ahol a szűk járatokon mászhattunk. Kellemesen elfáradva értünk haza és kicsit szomorúan feküdtünk le, tudva, hogy másnap hazaindulunk.” – Írta Müller Ákos.

Könnyes búcsúzás, ölelés és integetés. Így köszöntek el egymástól a projektben résztvevő diákok és tanárok. A magyar csapat 7 óra utazás után, fáradtan, ám tele élménnyel érkezett meg a Lovassy László Gimnáziumhoz délután, hogy még pótolhassa az elmúlt napok házi feladatait J

 Eredményesen és hasznosan zárult a 10 napos Erasmus-projekt, – várjuk a májusi folytatást.

Share This