Oldal kiválasztása

Nyelvvizsgák német nyelvből

A német mint idegen nyelv oktatásának egyik sajátossága volt 2006-ig, hogy diákjaink legfeljebb a nyelvvizsga megszerzéséig tekintették fontosnak a nyelvtanulást. Szinte kivétel nélkül mindenki kérvényezte a nyelvórák leadását a nyelvvizsga-bizonyítvány kézhezvétele után. Felszabaduló energiáikat jobb esetben a felvételi tantárgyak intenzívebb tanulására fordították. Ennek logikus következménye volt, hogy az OKTV-n induló tanulók száma a tízet sem szokta elérni, 2005 őszén például már senki nem jelentkezett országos versenyre német nyelvből. OKTV-eredményeket tehát a nemzetiségi tagozaton regisztrálhattunk.
A kétszintű érettségi 2005-ben történt bevezetésével a feljebb leírt állapot megváltozott: a nyelvvizsga már nem váltja ki a az érettségit.
A diákok tanulmányainak egyik, semmiképpen nem kizárólagos eredményességi mutatója a nyelvvizsgák számával mérhető.
Új elem a nyelvvizsgák műfajában a DSD-vizsga (Deutsches Sprachdiplom), amelynek a sikeres letétele azt jelenti, hogy az oklevél birtokosa németországi felsőoktatási intézményben való továbbtanulási szándék esetén mentesül az idegen nyelvi tudást igazoló vizsga letétele alól. A német nemzetiségi tagozaton tanuló diákok 1997 óta vágnak neki (szinte majdnem minden esetben sikeresen) ennek a vizsgának. A Lovassy László Gimnázium 2003-ban DSD-vizsgaközpont lett, a magyar kollégák két németajkú kolléga bevonásával folytathatják az előkészületeket a vizsgákra. Így első alkalommal 2005 tavaszán 14, nem nemzetiségi tagozaton tanuló diákunk is jelentkezett vizsgára, közülük tizenketten szereztek oklevelet. Ezen osztályokból azóta is folyamatosan vannak jelentkezőink és többnyire sikeres vizsgázóink.
Bővebb információk a DSD vizsgáról itt olvashatók.

1., Nyelvvizsgák száma az érettségiző évfolyamokon 2008 után:

Német mint elsõ nyelv

Év

Matematika, informatika, AJTP, hatosztályos csoportok

Nemzetiségi osztály

Nyelvvizsgát szerzett tanulók száma

tanulók létszáma

Nyelvvizsgát szerzett tanulók aránya

20081.

Kf2 2
Ff3 5

Kf 0
Ff 37

44
(95,4% ff)4

44

100 %

20095.

Kf 12
Ff 13

Kf 0
Ff 0

25
(52 % ff)

25

100 %

20106.

Kf 4
Ff 20

Kf 3
Ff 29

56
(87,5% ff)

58

96,5 %

2011.

Kf 14
Ff 10

Kf 2
Ff 33

59
(72,8% ff)

64

92,1 %

2012.

Kf 22
Ff 2

Kf 0
Ff 37

61
(63,9% ff)

67

91 %

2013.

Kf 20
Ff 4

Kf 0
Ff 31

55
(63,6% ff)

62

88,7 %

2014.

Kf 13
Ff 6

Kf 0
Ff 31

50
(74 % ff)

55

91 %

2015.

Kf 8
Ff 20

Kf 1
Ff 27

56
(83,9 % ff)

65

86,1 %

2016.

Kf 10
Ff 6

Kf 0
Ff 36

52
(80,7 % ff)

65

80 %

2017.

Kf 12
Ff 5

Kf 0
Ff 31

48
(75 % ff)

59

81,3 %

2018.

Kf 10
Ff 19

Kf 0
Ff 28

47
(72,5 % ff)

51

92,1 %

2019.

Kf 4
Ff 6

Kf 0
Ff 30

40
(90 % ff)

43

93 %

2020.

Kf 12
Ff 6
Kf 0
Ff 28
46
(73,9% Ff)
48 95,8%

2021.

Kf 17
Ff 7
Kf 3
Ff 28
55
(63,6% Ff)
59 93,2 %

2022.

Kf 7
Ff 15
Kf 1
Ff 28
50
(86% Ff)
59 84,7%

2023.

Kf 9
Ff 42
Ff 31 51
(82,3% Ff)
61 83,6%

2024.

Kf 9
Ff 5
Ff 29 43
(79% Ff)
47 91,5%

Német mint második nyelv

Év

Matematika, informatika, angol, AJTP tagozatos csoportok

Nyelvvizsgát szerzett tanulók száma

tanulók létszáma

Nyelvvizsgát szerzett tanulók aránya

2008.

Kf 19
Ff 3

22

54

40 %

2009.

Kf 34
Ff 1

35

89

28 %

2010.

Kf 34
Ff 3

37

76

48.6 %

2011.

Kf 16
Ff 1

17

42

40,4 %

2012.

Kf 5
Ff 3

8

21

38 %

2013.

Kf 10
Ff 9

19

34

55,8 %

2014.

Kf 6
Ff 2

8

32

25 %

2015.

Kf 9
Ff 0

9

33

27,2 %

2016.

Kf 8
Ff 2

10

32

31,3 %

2017.

Kf 12
Ff 10

22

35

62,8 %

2018.

Kf 18
Ff 4

22

43

51 %

2019.

Kf 19
Ff 10

29

54

53,7 %

2020.

Kf 11
Ff 9
20 48 41,6%

2021.

Kf 18
Ff 2
20 43 51,1%

2022.

Kf 10
Ff 3
13 32 40,6%

2023.

Kf 17
Ff 8
25 35 71,4%

2024.

Kf 15
Ff 6
21 40 52,5%

Összesítve

Év

Nyelvvizsgát szerzett tanulók száma

Németet tanuló diákok száma

Nyelvvizsgát szerzett tanulók aránya

2008.

66

98

67,3 %

2009.

60

114

52 %

2010.

93

134

69,4 %

2011.

76

106

71,6 %

2012.

69

88

78,4 %

2013.

74

96

77,1 %

2014.

58

87

66,6 %

2015.

65

98

66,3 %

2016.

62

97

63,9 %

2017.

70

94

74,5 %

2018.

69

94

73,4 %

2019.

69

97

71,1 %

2020.

66

96

68,7%

2021.

77

102

75,5%

2022.

63

91

69,2%

2023.

76

96

79,1%

2024.

64

87

73,6%

1: 2008-ban az elsõ nyelves ágon csak nemzetiségi és hatosztályos tagozat működött
2: Kf = középfokú (B2) nyelvvizsga
3: Ff = felsőfokú (C1) nyelvvizsga
4: A felsőfokú nyelvvizsgák aránya a szerzett nyelvvizsgákra vonatkozik
5: 2009-ben az ötosztályos rendszerre való áttérés miatt nem érettségizett nemzetiségi osztály, valamint az AJTP-ből és informatika tagozatról csak a második nyelves ágon végeztek diákjaink
6: 2010-ben érettségizett az utolsó, hatosztályos képzésben résztvevő osztály

2., Nyelvvizsgák száma az érettségiző évfolyamokon 2008 előtt:

Év

Nyelvvizsgák (német mint idegen nyelv)

DSD-vizsgák száma

Ebből sikeres

Nemzetiségi érettségin felsőfokú nyelvvizsga

Nemzetiségi érettségin középfokú nyelvvizsga

Nemzetiségi OKTV-döntős

2001.

86

31

30

29

2

3

2002.

33

29

28

28

1

2

2003.

39

32

29

32

0

2

2004.

36

24

23

25

0

6

2005.

82

44
(nemzetiségi tagozaton: 30;
nem nemzetiségi tagozaton: 14)

42
(nemzetiségi tagozaton: 30;
nem nemzetiségi tagozaton: 12)

24

8

2

Megjegyzések a táblázat adataihoz:

1. Látványos a visszaesés 2002-ben a 2001-es adatokhoz képest. Hogy lehetséges ez, hiszen a tanári gárda szinte ugyanaz volt a két évfolyamon?
A változás két dologgal magyarázható:

a) Megszűnt az angol-német tagozatos osztály, amelyben nemcsak a németet első idegen nyelvként tanuló diákok tették le jó eséllyel a nyelvvizsgát, hanem az angolosok közül is jó néhány sikeres nyelvvizsga született.

b) 2002-től a felvételiző diákok pontjaiba a felsőoktatási intézmények csak egyetlen nyelvvizsga eredményét számítják be plusz pontként. Ennek már 2002-ben az lett a következménye, hogy a sikeres vizsgára esélyes diákok sem voltak érdekeltek a vizsgázásban. Még azok sem próbálkoztak, akiknek zsebében már ott lapult vagy az A, vagy a B típusú nyelvvizsga. Az utolsó időszakban már nem a nyelvre koncentráltak, hanem arra, hogy mindenből a lehető legtöbb pontot szerezzék meg.

2. A 2005-ös adatokban (82) már nemcsak az Idegennyelvi Továbbképző Központ (Rigó utca) által szervezett nyelvvizsgák eredményei jelennek meg. Ezenkívül a 2006-ban érettségiző diákjaink közül sokan már egy évvel korábban, 2005-ben megszerezték a nyelvvizsgát, hogy azzal kiválthassák a német nyelvi érettségit jeles eredménnyel.

2006 januárjában iskolánkat ÖSD-vizsgaközpontként is regisztrálták. Ily módon sikeresen vizsgázó diákjaink nemzetközileg elismert közép-, illetve felsőfokú nyelvvizsga-bizonyítványhoz juthatnak.

Év

Nyelvvizsgák (német mint idegen nyelv)

DSD-vizsgák száma

Ebből sikeres

ÖSD vizsgák száma

Nemzetiségi érettségin felsőfokú nyelvvizsga

Nemzetiségi érettségin középfokú nyelvvizsga

Nemzetiségi OKTV-döntős

2006.

88
(ebből kettő felsőfokú)

40
(nemzetiségi tagozaton: 30;
nem nemzetiségi tagozaton: 10)

40
(nemzetiségi tagozaton: 30;
nem nemzetiségi tagozaton: 10)

6

23

7

2

2007.

39
(ebből négy felsőfokú –
ez a németet tanuló diákjainknak 54,9 %-a)

29
(valamennyien nemzetiségi tagozaton)

29
(valamennyien nemzetiségi tagozaton)

21

27

2

7

Megjegyzések a táblázat adataihoz:

1. 2006-ban hét osztály érettségizett, ennek megfelelően a sikeres nyelvvizsgázók létszáma is nagyobb a korábbi évekhez viszonyítva.
2. 2007-ben négy kimenő osztályunk volt.

Share This